Késett a gépem, törölték a járatomat, nem vitt el a repülő, amire jegyem volt – egyre több légi utas kerül ilyen helyzetbe, a légitársaságok azonban nem minden esetben árulják el, hogy pontosan milyen kártérítésre és segítségre jogosult ilyenkor az utas – annak ellenére, hogy a szabályozás szerint kötelességük lenne. Kártérítési kisokos légi utasoknak a reptéri káosz útvesztőjében.
A média ellenőrzés alatt tartása, erősödő ellenségesség az újságírók irányában, Görögország mélyrepülése – ezek a legaggasztóbb jelenségek Európában a Riporterek Határok Nélkül (RSF) kedden közzétett, a sajtószabadságról szóló, legfrissebb jelentése szerint. A világ 180 országát a sajtószabadság szempontjából rangsoroló index középmezőnyében van Magyarország, a 85. helyen, ez az uniós tagállamok közül a harmadik legrosszabb helyezés.
Az Európai Unió Bírósága szerdai ítéletében megsemmisítette az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2019-es döntését, mely megtagadta a részleges hozzáférést az Elios-ügyről szóló jelentéséhez. A magyar hatóságok bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást.
Nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégia ellen ebben az ügyben – válaszolta a 444.hu kérdésére Ine Marie Eriksen Soreide norvég külügyminiszter. Július 22-én sajtóhírekből derült ki, hogy Magyarország elesik a 77 milliárd forintos támogatástól, mert nem sikerült a donor országokkal (Norvégi, Izland és Liechtenstein) megállapodni arról, hogy ki dönthet az ebből az összegből a civileknek szánt 4 milliárd sorsáról. A norvég külügyminisztérium augusztus elején erősítette meg, hogy nem elérhetők Magyarország számára a Norvég Alap forrásai, a magyar kormány jogi lépéseket ígért.
Elutasította az Európai Unió Bírósága a magyar kormány keresetét, amit a 2018 szeptemberi, Sargentini-jelentésről szóló szavazással szemben terjesztett elő. Ez a szavazás indította el Magyarországgal szemben a 7-es cikk szerinti eljárást, és a magyar kormány álláspontja szerint bele kellett volna számolni a kétharmad kiszámításánál a tartózkodókat is.
Kedden megszavazta a magyar parlament az új civiltörvényt, ezzel hatályon kívül helyezte a 2017-es korábbi civiltörvényt, amit tavaly nyáron az uniós joggal összeegyeztethetetlennek nyilvánított az Európai Unió Bírósága. 19 civil szervezet közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát az új törvénnyel szemben.
